Nem új dologról van szó, de a hétköznapi életben való felhasználása csak napjaink egyre "nélkülözhetetlenebb" procedúrája. A készülékek ára olyan drasztikusan lecsökkent, hogy lassan nincs olyan család, aki ne engedhetné meg magának akár egy DVD-író megvásárlását is (természetesen a meglévő számítógépébe).

Mire is jó egy ilyen készülék? Számítógépünkön lévő adataink biztonságba helyezésére. Ezeken a korongokon az adatok igazából csak erős fizikai behatás során sérülhetnek meg; a CD/DVD-re másolt dokumentumok vannak az egyik legnagyobb biztonságban szinte a leghosszabb ideig, amennyiben a felületi karcolódásoktól megvédjük. Az optikai lemez nem öregszik el olyan gyorsan, mint más adathordozók, nem kopik használat közben, és a különböző mágneses terek sincsenek behatással rá. Persze a tűző napfény nem tartozik a legjobb tárolóhelyek közé, de a lemezek felhasználási területéből adódóan ez annyira nem is veszélyezteti.

De a számítógépes használattól - pont jelen cikk apropójából - elrugaszkodva, családi fényképeink, zenei albumok (MP3/WMA/audio CD - azok a közönséges zenei CD-k amiket otthonunkban hallgatunk), vagy tulajdonképpen bármilyen formátumú, családi videók, DVD filmek tárolására egyaránt alkalmas.

Formátumok
Az adatok tárolása mindkét lemezformátumon (CD/DVD) hasonlóan történik, így használatuk is szinte teljesen azonos, csak, míg egy CD-re 650-800 MB adat fér, addig egy DVD-re 4,5-8,5 GB. Más különbség gyakorlatilag nincs (persze író/olvasó készülék tekintetében a CD-k használatára készített termékek nem tudják kezelni a DVD lemezeket, viszont a DVD készülékek visszafelé
kompatibilisek).

Alapvetően az audio CD az egyetlen formátum, ahol az adatok lemezen lévő felépítése kicsit más mint az összes többi felhasználási területnél. Ennek tükrében két formátumot különböztetünk meg az adat-lemezt és az audio-lemezt.

Amennyiben MP3-at – a továbbiakban bármilyen hasonló formátumú zenei adatot ide sorolunk – vagy mondjuk DivX filmet írnánk, esetleg Video CD lemezt szeretnénk készíteni (ide tartozik a foto CD is), az írás mód egy sima adat lemez írásához hasonlít, csak néha a különböző készülékek kompatibilitási gondjai miatt bizonyos kritériumoknak eleget kell tennünk. Ezek a kritériumok olyanok lehetnek, mint például bizonyos könyvtárszerkezet betartása, vagy a fájl nevek korlátokhoz kötése, de a különböző író programok ezt előre elkészített profilokkal próbálják nagymértékben segíteni.

Mielőtt azonban belefognánk a programok használatába, pár szót ejtünk a lemezekről, hogy ne legyenek érthetetlenek a további részek.

Lemezek
Két alapvető típus létezik az egyszer írható (írható lemez), és a többször írható (újraírható lemez).

Ezen kívül a mérete a meghatározható paramétere mindkét fajtának (CD/DVD), illetve az, hogy milyen sebességgel tudjuk rajta véghezvinni az írási folyamatot. Az egyszer írható lemezre miután az adatok felkerülnek, többet nem tudunk hozzányúlni, csak olvasni tudjuk, az újraírhatónál viszont - ha nincs szükségünk a már kiírt anyagra - van módunk törölni és a korongot újra felhasználni. Ebben az esetben azonban ez a folyamat nem olyan dinamikusan használható mint egy floppy lemeznél, tehát alapesetben nem tudjuk az adatokat bárhonnan bármikor törölni illetve a helyére egyből új információt helyezni. Törlésre csak a teljes lemez törlésével van lehetőségünk, külön fájlokat nem tudunk megsemmisíteni.

Mivel ez viszont elég kényelmetlenné teszi a folyamatot, ezért kicsit megkésve kialakult egy új írási mechanizmus az úgynevezett 'pocket writing' ami lehetővé teszi a lemezek olyan szintű felhasználását, mint akár egy floppy lemez, akár egy merevlemez esetében (tehát azt törlünk róla, akkor, amikor akarunk, és maga az írás is így történik), viszont ennek több hátránya is van. Ehhez a metódushoz a lemezen a formátum lefoglal egy kb. 10%-nyi területet tehát kisebb kapacitást tudunk felhasználni mint a valódi méret, illetve maga a felhasználási (írási) folyamatok nem teljes sebességgel történnek hanem sokkal lassabban, illetve az esetek nagyon nagy százalékában ezeket a lemezeket csak számítógépen tudjuk használni (igaz a felhasználási területből adódóan ez nem olyan borzalmas hátrány).

Ahhoz, hogy ilyen vagy olyan formában üzemeltetni tudjuk lemezünket, különböző programokra van szükségünk.

A következő részekben konkrétan leírjuk, milyen programokat milyen módon tudunk használni a kívánt végeredményhez (mind a CD, mind a DVD esetében, illetve kitérünk a DVD-írásra mint házi videók készítésére).

http://www.egyperces.hu