Drga Ibolya!
Emilben kaptam egy verset, ezt szeretnm Veled is megosztani, ha nem haragszol:
II. Jnos-Pl ppa rsa
Mosolyod, mely szvbl fakad,
Aranyozza be arcodat!
Mosolyod nem kerl pnzbe,
Mgis sokat r testvred szemben.
Gazdagtja azt, aki kapja,
S nem lesz szegnyebb az sem, aki adja.
Pillanatig tart csupn,
De rk nyomot hagy maga utn.
Senki sem oly gazdag,
Hogy nlklzni tudn,
s senki sem oly szegny,
Hogy meg nem rdemeln.
Az igaz bartsg lthat jele,
Hintsd be a vilgot egszen vele.
Mosolyod: nyugalom a megfradottnak,
Btorsg a csggednek,
Vigasztals a szomorkodnak.
Mosolyod rtkes, nagyon nagy j,
De semmirt meg nem vsrolhat.
Klcsnzni nem lehet, ellopni sem,
Mert csak abban a percben van rtke,
Amelyben arcodon megjelen'.
s, ha ezutn olyannal tallkozol,
Aki nem sugrozza a vrt mosolyt,
Lgy nagylelk, s a magadt add,
Mert senkinek sincs nagyobb szksge mosolyra,
Mint annak, aki azt msnak adni nem tudja.
Szerintem van benne valami igazsg!!!
Nagyon sok puszi: beggyo |